Az étvágyat és az anyagcsere mértékét is nagyon befolyásolja az alvás. 2012-ben Harvard Medical School egyik tanulmánya azt állapította meg, hogy azoknál az egészséges felnőtteknél, akik három héten át áltagosan 5-6 órát aludtak éjszakánként, étkezések után csökkent a nyugalmi anyagcserearány és megemelkedett a vércukorszint, ezzel növelve az elhízás és a cukorbetegség kockázatát.

Voltaképpen a cukorbetegség és az alváshiány bonyolultan összekapcsolódik. Az alváshiány megteremti a terepet a cukorbaj számára, mivel növeli az inzulinrezisztencia kockázatát. Az inzulinrezisztencia a cukorbetegség előszobája mondják ezt már egy ideje. Ha megállapítják a cukorbetegséget, az alvás ugyanolyan fontos a kezeléshez, mint a diéta. Thomas Edison, aki azt állította, hogy a győzedelmeskedett az alvás felett, ugyancsak cukorbeteg volt.

Alaposan dokumentálták az alvás és a súlyproblémák közötti szoros kapcsolatot is. Elegendő egyetlen éjszakai gyenge alvás, hogy másnap többet akarjunk enni és ez sokszor szénhidrát falásba torkoll. A Pennsylvaniai Egyetem kutatásában a résztvevők egyik csoportját egész éjszaka ébren tartották, a másikat hagyták aludni. Azok, akik ébren maradtak, az éjszaka folyamán, másnap közel ezer extra kalóriát ettek meg. Ennek oka, mondta a tanulmány szerzője (Hengyi Rao), hogy már egytelen alvás nélküli éjszaka is képes megváltoztatni az agy „szalienciahálózatának” működését. Ez a régió felelős azért, hogy például hogyan döntünk, hogy mit eszünk meg, akár önuralom központnak is nevezhetnénk.

forrás: Arianna Huffington | Az alvás forradalma